Az intenzív fogszorítás nagy fizikai munka is. Egyrészt kimeríti Ă–nt
fizikailag, másrészt az alvás nem lesz zavartalan. Mikro-ébredések
(melyeknek Ă–n nincs tudatában ) sokat levonnak az alvás értékéből.
Ezen túl a fogaikat szorítók nyugtalanul alszanak, ami szintén hozzájárul
a reggeli fáradtsághoz .
(angol
cikk arról, hogy a fogszorítók (bruxism) álmukban gyors testmozgásokat
végeznek (hánykolódnak, mocorognak)
A fej helyzete és az állkapocs pozíciója között összefüggés
van. Ennek megtapsztalására végezzen el két egyszerű kísérletet!
1/ Fejét erősen hátrahajtva azt érzi, hogy álla hátra mozdul. Figyelje
meg a hölgynél az enyhén kinyílószájat. Ez a jelenség arra utal,
hogy a fej helyzete, ezáltal a nyak izmainak működése hatással van
az állkapocs helyzetére.
Ez a kísérlet arra volt jó, hogy rámutassunk a kapcsolatra a fej
, az állkapocs és a nyak mozgásában.
2/ A második kísérlet során mozgassa állkapcsát maximálisan
előre. Erőltesse ezt a mozdulatot.Érezni fogja,ahogy a nyak izmai
megfeszülnek. Csöndes , elsötétített szobában (ingerszegény környezet)
hallani fogja amint a megterhelt izmok és a reflexesen a rágóizmokkal
együttes összehúzódást végző a középfülben találhatóizmok zúgásszerű
hangjelenséget hoznak létre.
Ebben a kísérletben megtapasztalta, hogy a nyak az intenzív csikorgatás
( fogszorítás mozgással) során kompenzálja az alsóállcsont mozgását.
A lenti animáción a fenti kísérleteket láthatja.

Az éjszakai fogszorításban a halánték izmok igen erősen kifáradnak.
Nem ritka az ezekből kiindulófájdalom. Természetesen ezek az
izomfájdalmak, melyek sokszor fejpántszerűen, vagy félodali fájdalomként
jelentkeznek a reggeli ébredéskor a legerősebbek, mivel a fogszorítás
éjszaka jelentkezik. ( A nappali fogszorítás is létrehozhat ilyen
jelenségeket. )
(angol
cikk a fogszorítás okozta tünetekről, közöttük a fejfájásról)
FIGYELEM:
Ha Ă–nnek rendszeresen fáj a feje elsőként forduljon ideggyógyász
szakorvoshoz. Az NTI-tss alkalmazóorvosok is oda fogják küldeni,
hogy kizárják az egyéb okokat melyek a krónikus fejfájások hátterében
állhatnak!

Az USA Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA azaz
Food and Drug Administration) migrén és tenziós fejfájás megelőző
és terápiás eszközként minősítette az NTI-tss harapásemelő készüléket.
Ăšjabb migrén elméletek szerint a migrén kialakulsáshoz azok a körülmények
vezetnek el amelyek a szimpatikus idegrendszer tónusának fokozódását
okozzák. Ezek az ingerek barometrikus változások ( időjárás), bizonyos
ételek, stressz, hormonális változások (menstruációs vagy terhességi)
lehetnek. Ezek közé a kiváltótényezők közé sorolhatjuk a rágóizmok
erős megterhelésekor az izmokban lévő érzékelők kóros működését.
Ezek a kis érzékelők maguk is izomrostok orsószerű kapszulában.
amikor az izom laza akkor nem továbbítanak jeleket az agyba. Amikor
az izom feszült az izomorsók is jeleket adnak le. Abban az esetben,
ha rendszeresen szorítunk éjszaka, az izomorsók egy része folyamatos
görcsbe kerül és állandóan -még akkor is, amikor maga az izom laza
- küldi az ingerekat az idegrendszer felé. Ez más ingerforrásokkal
együtt egyfajta "túlcsorduláshoz " vezet és kialakul a
migrénes fájdalom.
(angolul tudóknak:az FDA hivatalos honlapjáról letölthető minősítési
dokumentum http://www.fda.gov/cdrh/pdf/k010876.pdf
)
(angolul tudóknak:a
Headache c. szaklappból ajánljuk ezt a cikket, melyben összehasonlítják
migérnes és nem migrénes vizsgálat személyek rágóizmainak a méretét)
FIGYELEM:
Ha Ă–nnek rendszeresen fáj a feje elsőként forduljon ideggyógyász
szakorvoshoz. Az NTI-tss alkalmazóorvosok is oda fogják küldeni,
hogy kizárják az egyéb okokat melyek a krónikus fejfájások hátterében
- ritkán ugyan -de állhatnak!
Az intenzív fogszorítás nagy fizikai munka is. Egyrészt kimeríti
Ă–nt fizikailag. Másrészt az alvás nem lesz zavartalan. Mikro-ébredések
(melyeknek Ă–n nincs tudatában ) sokat levonnak az alvás értékéből.A
fogszorítás olyan intenzitást érhet el, hogy egészen egyszerűen
felébred rá. Esetleg alvása oly felszínessé válik, hogy egyéb gyenge
neszekre könnyen felriad. Egyrészt a stressz másrészt a fizikai
munka és az ennek következtében emelkedett keringés okozza, hogy
a szokásos éjszakai mennyiségtől több vizelet választódik ki.
(angol
nyelvű cikk a fülzúgás és a rágóízületi problémák TMD (temporo-mandibular
disorders) kapcsolatáról)
A fogszorítás mozgásos formája a csikorgatás hozza létre a rágóízületi
elváltozások jelentős részét. A csikorgatás során nagy terhelés lép
fel a rágóízületben is. Az ízület mögött halad a csontba az az ideg,
mely a középfülben a hallócsontokat megfeszítő kis izmocskát idegzi
be. Több elképzelés született arra, hogy miért lép fel az ízületi
terhelés és az izmocska között kölcsönhatás. Egyfelől a csikorgatás
alatt intenzíven munkálkodórágóizmokat is ugyanaz az idegtörzs látja
el, mint a hallócsont feszítő izmot, így lehet egy reflexes együttes
összehúzódás is a fülzúgás kiváltója. Másrészt a korábban említett
ideg megnyomódását feltételezik akkor, amikor az ízületi vápára a
szorítás közben az állcsont nagy nyomást gyakorol.
Azoknál a fülzúgásoknál számíthatunk javulásra, ahol
- a betegek fiatalabbak,
- az állapot inkább enyhébb,
- a hallás nem romlott,
- a fülzúgás rosszabbodása együtt jár a TMD (TMD (temporo-mandibular
disorders = rágóízületi problémák ) ) rosszabbodásával
- a fülzúgás rosszabbodik a stresszes állapotokra,
- NEM rosszabbodik a hangos zajra,
- a hátsófogak nagyerejű összeszorítására egy percen belül rosszabbodással
reagál
Az arcüreg tájára kivetülő ismeretlen eredetű fájdalmak (sem gyulladás,
sem egyéb betegség nem áll a háttérben) hátterében sokszor az éjszakai
fogszorítás áll.
(angol
nyelvű cikk az arcüreg fájdalom jellegű fejfájások és a rágóizomzat
tevékenysége közötti kapcsolatról )
|